Budapest Bike Maffia

Eksön szrí

Először is szeretném leszögezni, semmi közünk az időjárást befolyásoló tevékenységekhez. Ebben a témában olykor ugyan meginogtunk az este folyamán, mivel a helyzet kísértetiesen hasonlított az előző akciónkra. Egész nap csodálatos idő viszont ha mi egyszer elindulunk... Na ott lesz eső, havas eső, hó minden játszik, csak hogy színes legyen a paletta.

Este 9-re verődött össze az 5 fős mag és útnak indultunk. Megbeszélésünk alapján a már szokásosnak mondható kör után tervünk szerint kimennénk a külső kerütekbe is, úgy mint a Határ út, vagy épp a Soroksári úton található “faluhoz” is. 
Nos örömünkre - vagy épp bánatunkra - erre nem volt szükség, ugyanis a megszokott belvárosi körrel gyakorlatilag minden élelmiszer elfogyott.
A Boráros Tér környékén a hó és a nagy szél miatt senkit nem találtunk. Irány a Kálvin Tér és a belvárosi lehetséges melegített helyek . Többnyire aluljárók, illetve éles szemmel követve a lehetséges utcai beugrókat, kapuljakat. Mintegy 4 órás tekerés után az élelmiszerek elfogytak. Külön nagyon nagyon megköszönték a zsebkendőket, szappanokat, törlőkendőket a nők kimondottan hálásak voltak a betétekért. Ezek azok a dolgok amikre végképp nem jut abból a kevés pénzből ami van neki. Ha egyáltalán van. 
Külön jó volt hogy első alkalommal vittünk állateledelt is, mivel az Oktogonnál egy fiatalabb ember, ölében a kutyájával ( akit egyébként Hógolyónak hívnak ) várta a segítséget. 

És ami a Blahán történt az az eddigi legeslegnagyobb ajándék és szomorúság. 
Ambivalens, egyszerre rettenetes és csodálatos. 
Osztottuk a csomagokat, ( itt 7 embert találtunk ) amikor is az egyik oszlopnál egy középkorú férfi figyelt minket. Első ránézésre nem lehetett tudni vajon az utcán él vagy sem, a ruhájából nem lehett következtetni, mivel tiszta volt, ittas sem volt, de mivel igen későn volt már gyanítottuk hogy ide jött a hideg és a csapadék elől. 
( Bocs az egyes szám első személyért de megköveteli a sztori ) 
Ránéztem és a szeme egyszerre volt boldog és melységesen boldogtalan.. Kérdeztem adhatok e neki is, mivel ezért vagyunk itt.. A fejével mutatta hogy nem de nem tudott megszólalni.. Mivel láttam a hezitálást bíztattam hogy de, csak nyugodtan, mi tényleg ezért jöttünk.. Felemelte a kezét egy “V”-t mutatott és zokogni kezdett.. 
Úgy sírt, hogy beszélni alig bírt a fogai között annyit tudott kiszűrni, hogy egyszerűen nem hiszi el azt amit lát. Ezerszer köszönte meg, és patakokban folytak a könnyei ( Nem túlzok ). 
Nagyjából 5 perc után, kicsit megnyugodott, beszélgettünk kicsit. Annyit kért értsük meg, nem mindenki azért van az utcán mert kereste a bajt. Egyik pillanatról a másikra odakerülhet ma bárki, de tényleg bárki. 
Tudjuk, többek közt ezért is vagyunk itt.
Amikor eljöttünk még mindig sírt a meghatottságtól. Nehéz volt tovább indulni. 
Csináltunk fotót is, ha látjátok, a város valamelyik szegletében összefuttok vele, jusson eszetekbe mindez és hogy micsoda érték lapulhat ott bent. 
Azért ítam le ezt mert ezek a öröm és bánatkönnyek, ez a mérhetetlen hála és köszönet, nektek ugyanúgy jár, ti, akik az adományokat adjátok és akik nélkül mi is csak üresen koptatnánk a kilómétereket. 

Ez a tegnap éjjeli akció volt a három közül a legemlékezetesebb reméljük a következőt pár napon belül megint abszolválni tudjuk
Próbálunk előrébb lépni, hogy legyünk többen, legyünk nagyobbak, hogy a tüneti kezelés egy sokkal gyógyítóbb folyamat legyen. 

Szevasztok 
Maffia